Minden pezsgő bor, de nem minden pezsgő bor pezsgő…
Itt a jó idő, egyre szívesebben nyúlunk a frissebb, buborékos borváltozatokhoz. Ha a megszokott fröccsünket valami újra, elegánsabbra cserélnénk, számos választási lehetőségünk van: habzóbor, gyöngyözőbor, prosecco, pezsgő… De mi alapján válasszunk? Miben hasonlítanak, miben különböznek?
A fő különbség két tulajdonságukban rejlik: szénsavasságuk mértéke és forrása.

Pezsgő
Pezsgő (és champagne) szén-dioxid tartalma csakis erjedésből származhat, míg a habzóborokhoz mesterségesen kerülnek hozzáadásra a buborékok. A szénsavas borváltozatok közül a pezsgő szén-dioxid tartalma a legmagasabb – a magyar bortörvény szerint legalább 5 bar-os nyomástól beszélhetünk pezsgőről.
Pezsgő és pezsgő közt különbség – az alapanyagul használt szőlőfajtákon kívül – abból adódhat még, hogy a pezsgőt teljes mértékig palackban erjesztették/érlelték-e, vagy részben palackban, részben tartályban, esetleg kizárólag nyomásálló tartályban. Ennek függvényében változhat a pezsgőben lévő buborékok mennyisége és minősége is.
Champagne-nak a Champagne-ban készült pezsgőt nevezzük – tehát minden champagne pezsgő, de nem minden pezsgő champagne.

Habzó és gyöngyözőborok
A habzóborok (spumante) mesterségesen hozzáadott szén-dioxiddal készülnek, és legalább 3 bar túlnyomással kell rendelkezniük. A gyöngyözőborok (frizzante) ennél alacsonyabb, 1-2,5 bar szén-dioxid túlnyomással rendelkeznek, viszont akár erjesztés során keletkező természetes szén-dioxiddal, akár – ahogy a habzóboroknál – mesterségesen hozzáadott szén-dioxiddal is készülhetnek. Ha azonban hozzáadott szén-dioxiddal készítik, akkor azt a boroscímkén egyértelműen fel kell tüntetni.
A prosecco egy olasz pezsgő bor fajta, gyöngyöző és habzó változatban is elérhető.