"Mintha csak magába az érett gyümölcsbe harapnál." – A Kontyos Pincészet története
A Kontyos gyümölcsborászat tradicionális-kísérletező szellemiségű, hagyományos és reduktív eljárással dolgozó üzem. Közösségük 2006 óta fáradhatatlanul alkot elsőrangú hazai gyümölcsökből nyárillatú gyümölcsbor különlegességeket – mindenekelőtt a hölgyek ízlésére formálva. Alapítója Siket Sándor, fia, Siket Gábor vezeti a borászatot. Gáborral beszélgettünk a család és különleges gyümölcsboraik történetéről.
Weboldalatokon azt írjátok, “Első gyümölcsborunkat egy fenséges keleti ebéd ihlette”. Mi történt ezen az ebéden, ami a borászat megalakulását inspirálta? 
Édesapám 50 éve borkereskedő itt Makó környékén, most is van egy kis borászata, ahol a saját borát is árulja. Úgy húsz éve újításképp 200 szilvafát telepített, és szilvalekvár készítésébe kezdett a bor mellett. Az üzlet azonban nem úgy sikerült, mint ahogyan eltervezte, így itt maradt a rengeteg szilvafával, amiknek a termésével nem tudott mit kezdeni. Egészen az említett “keleti ebédig”.
Egy házassági évforduló alkalmából egy kínai étteremben gyűltünk össze, ahol az ebédhez egy fenséges szilvabort is felszolgáltak. Végtelen finom volt, és jött is az ötlet édesapámnak, hogy ott a sok szilva, amivel nem tud mit kezdeni, a borkészítéshez is minden adott… szilvabort kell hát csinálni! Ezután rögtön el is kezdett kikísérletezni. Idő volt, mire tökéletes lett, és az első adagokat még kis körben kóstoltuk el, így 2006-ban jött ki elsőnek saját szilvaborával Makó közösségén belül. Ezután még 3 év volt az engedélyeztetési eljárás – mire meglett, 4000 liter szilvabora volt.
Te mikor csatlakoztál be az üzletbe?
Amikor én pályát választottam, nem volt még annyi a munka apa kis pincészetével, hogy rám is szükség legyen, és nem is vonzott annyira a borászat, úgyhogy 18 évesen vendéglátóipari főiskolára mentem tovább. Beköltöztem a fővárosba idővel, és akkor még egyáltalán nem gondoltam, hogy végül mégiscsak a családi borászat lesz a jövőm. 30 éves korom körül fordult át mégis az érdeklődésem a borászat irányába.
2009 körül, ahogy meglett az engedélyeztetés, komolyan belevágtunk az értékesítésbe, márkaépítésbe. Hirtelen lett olyan sok a munka, hogy kellett a segítség, úgyhogy visszaköltöztünk testvéremmel Szegedre/Klárafalvára, hogy mi is részt vegyünk a munkában.
Édesapám viszi a gyümölcsöst, ebbe én is besegítek, valamint a borászat ügyvezetését, értékesítést, borkészítést is én viszem. A marketingben, némi managementben a testvérem segít be, valamint anyagilag támogatja az üzletet.
Milyen volt számodra borász gyermekeként felnőni, majd egy kanyar után visszatérni?
Zweigeltet és Olaszrizlinget termeltek már gyerekkoromban is szüleim, úgyhogy a szőlőben nevelkedtünk testvéremmel. Máig emlékszem a kacsolásra, kinti munkákra. Most visszatekintve már kellemes emlék, még ha akkor inkább munkaként is tekintettünk rá. Azért abszolút pozitívan emlékszem rá vissza.
Amikor visszaköltöztünk, nagy volt a váltás, de jó is, jót tett a birtok nyugalma, békessége, a magunkra, borra figyelés a városi lét után. Nagyon jó érzés volt újra itthon lenni.
Mikor kóstoltál először bort és milyen érzés volt?
14 évesen kóstoltam először, egy meggybort, édesapám már akkor kísérletezett vele. Akkor még nem élveztem annyira, annyit éreztem csak, hogy nagyon édes, nem tudtam még úgy értékelni.
Honnan jött a Kontyos név?
Itthon vidéken gyakran hallottuk a régi magyaros “konty alá való” kifejezést. Így hívják/hívták a lakodalmakon a hölgyeknek szánt édes borokat. Nekünk is az az elsődleges célunk, hogy az ő ízlésüknek tetsző borokat készítsünk, így szerettük volna, ha ezt a nevünk is képviseli.
Mesélj még a boraitokról! Mit kell tudni a gyümölcsborokról, miben mások és miben hasonlítanak mégis a szőlőből készült borokhoz?
Alapvetően az elkészítés módszere nagyon hasonlít a konvencionális borkészítésre, csak a gyümölcs más, egyébként minimális az eltérés. Meggyborainkat például vörösbor eljárással készítjük, egyébként pedig úgy általában a reduktív eljáráshoz áll a legközelebb a gyümölcsbor készítési technikánk. A borok 99%-ban csak gyümölcsöt tartalmaznak, nincs bennük mesterséges íz és színfokozó. Célunk a bor és a gyümölcsök eredeti ízét megőrizni, hogy egyértelműen kijöjjenek az ízek. Amikor a gyümölcsborunkba kortyolsz, olyan intenzív a gyümölcs zamata, frissessége, mintha csak magába az érett gyümölcsbe harapnál.
Amiben némi eltérés mutatkozik a szőlőhöz képest, az a gyümölcsök erjesztési folyamata. Nem olyan ideálisak az egyéb gyümölcsök érlelésre, mint a szőlő, nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet, a must jó beállítása. Minden gyümölcsnek egy kicsit mások az ideális körülmények, ezeket minden gyümölcsnél külön ki kell tapasztalni. Ebben sokat segít az elmúlt 12 év tapasztalata. Valamint itt is vannak természetesen évjáratbeli különbségek, mint a szőlő esetén is.
Nagyon fontos, hogy az egész folyamat során minden borászati szabályt betartsunk, óriási figyelmet szenteljünk a gyümölcsnek. Nagyon igénylik az ellenőrzést, saját laborunkban mérjük rendszeresen a cukor és alkoholfokot, szabad oxigénszintet. Ahol csak tudjuk, a legmodernebb borászati technológiákat alkalmazzuk. Ez nem csak abban segít, hogy a lehető leggyümölcsösebbek legyenek boraink, de azért is rendkívül fontos, mert kifejezetten drága alapanyagokkal dolgozunk – a málna kilója például 1500-1800 forint is lehet, ebből csak tavaly 4 ezer kilót vettünk. 
Nem engedhetjük meg a legkisebb hibát sem, mert nagyon sokba kerülne, úgyhogy alapkövetelmény a precizitás.
Számunkra kiemelkedően fontos még, hogy a legjobb minőségű, magyar gyümölcsökkel dolgozzunk. Akkor lehet nagyon jó minőségű gyümölcsbort készíteni, ha az alapanyag is kiváló minőségű. A meggy és a szilva sajátunk, a földiepret Rákóczifalvából hozzuk, míg a málnánk börzsönyi, mivel itt találtuk a legjobb málnatermő vidéket az országban. Emellett fontos számunkra a termelőkkel ápolt jó viszony, közvetlen jó kapcsolat is.
Ebből látható is, hogy mára jócskán túlnőttünk az eredeti egyetlen szilvaborunkon. A könnyedebb vonalunk mellett tavaly bemutattuk a Klára prémium borcsaládot is. Az ebben található borok a legdrágább gyümölcsökből készülnek… amik persze a legnehezebben elkészíthetőek is. 
Találni köztük nagyon mély vörösborra hajazó, barrique hordóban erjesztett 15%os meggybort, rosé eljárással készült eperbort, málna és áfonyabort is.
Honnan jött a Klára név?
Családunk Klárafalvai, itt található a borászat is. Klárafalva egy 450 fős kis falu Szeged közelében, egy nagyon erős összetartó közösséggel, akiknek a sorát mi is erősen szívünkön viseljük. Édesapám az önkormányzatban is képviselő, több egyesületnek tagja. Mint magánszemély is sokat segíti a közösséget, részt vesz programok szervezésében, mentorálja a helyieket, de mint vállalkozás is többeknek adunk munkát közülük. Az én jobb kezem is egy tíz éve nálunk dolgozó Klárafalvai. Ennek a közösségnek a tiszteletére lett a prémium borcsaládunk neve Klára.
Mire vagytok a legbüszkébbek?
2019-ben a régi kis borászatunk helyére pályázati segítséggel egy új borászatot létesítettünk: 600 négyzetméteres új üzemcsarnok, a legmodernebb technológiák. Óriási lépés ez a Kontyos történetében, mellyel kézműves borászatból közepes méretű borászat kategóriába léptünk át.
Tavaly volt egy design váltásunk is, és a 0,5 literes üveget 0,75 literesre cseréltük, mindezt nagyobb áremelés nélkül! Ehhez több tényező is hozzájárult, többek között a használt eljárásaink modernizálása, de a gyümölcsöt is nagyobb mennyiségben vesszük, így olcsóbb egységáron tudjuk beszerezni. Ezzel még elérhetőbb árúak lettek gyümölcsboraink.
Mi a fő célotok a boraitokkal?
Szeretnénk megmutatni, hogy a gyümölcsbort lehet hétköznap is fogyasztani, nem csak ünnepekkor: hogy a mindennapok bora lehessen. Ezért is igyekszünk kiváló áron kínálni borainkat, amennyire csak lehet anélkül, hogy a minőség rovására menne. Szeretnénk, ha egyre több helyen és egyre gyakrabban lenne az asztalon gyümölcsbor. 2019 óta ebben a Borháló is segítségünkre van, reméljük minél több vásárlótok szeret majd bele borainkba.
Mivel töltöd az idődet, ha sikerül kicsit elszabadulni a borászatból?
Imádok síelni, biciklizni, járni a természetet.
Igyekszem időt tölteni családommal: van két lányom, tinédzser éveik elején járnak.
És van egy Golden Retrieverünk is – édesapám nagy kutya rajongó, úgyhogy igazából rá is családtagként tekintük.
Hogy látod a lányokon, kacsingatnak ők is a borászat felé, tervezik továbbvinni a családi vállalkozást?
Egyelőre még a gimi cél, meglátjuk hosszú távon merre mennek majd tovább. A pincészet életében aktívan részt vesznek, élvezik és szeretnek segíteni. Bízunk benne, hogy szeretnék majd tovább vinni az örökséget.
Mi mindenféleképpen drukkolunk, ha más nem, reméljük egy kanyar után ők is visszatérnek a borászathoz édesapjuk példáját követve.
Kóstold meg te is a Kontyos Pincészet gyümölcsbombáit!