Apa - fia szerepek a borászatokban - Font pincészet
Mérföldes léptekkel jön fel a Duna-Borrégió! Egyértelműen beérett az a hatalmas munka, amit az alföldi borászok az elmúlt évtizedben véghezvittek a vidék hírnevének visszaállítása érdekében. 2007-ben Frittmann János kapta meg első alföldi borászként az „Év Bortermelője” címet, azóta sokszorosan bizonyította a térség, hogy kitűnő borokat képes letenni a fogyasztók asztalára.
A soltvadkerti Font Pincészet több generáció óta foglalkozik borászattal, kimondott céljuknak tekintik annak bebizonyítását, hogy az Alföld és a Kunság adottságai páratlanok, boraikban sokkal több zamat és illatanyag lelhető fel, mint hegyvidéki társaikéban. Az édesapa, Font Sándor és fia, Gábor, illetve családtagjaik 35 hektáros területen gazdálkodnak, ahol olyan hungarikumokkal is foglalkoznak, mint a cserszegi fűszeres, az ezerjó, az irsai olivér vagy a kövidinka. Boraik többsége reduktív módon, hűtött irányított erjesztéssel, oxigéntől elzárva készül.
A 2010. évi Le Mondial Du Rosé cannes-i fesztiválján kékfrankos rozéjuk aranyérmes lett, azóta szinte folyamatosan szállítják az elismeréseket. Legutóbb a rozéborok Miklós-napi XVI. Országos versenyén aranyérmet, a bordói Challenge du Vin-en pedig a kékfrankos rozéval és a cserszegi fűszeresükkel ezüstérmet szereztek. Most arról kérdeztük őket, milyen férfias jegyeket hordoz a borászat és hogyan tud együtt dolgozni a szőlőben és a pincében két generáció.

Mennyire feltétele a borászkodásnak a férfilét?
Font Sándor: Az elmúlt évtizedekben szinte elképzelhetetlen volt, hogy gyakorló női borász nagyobb teret nyerjen, ma már itthon és külföldön is egyre több kitűnő szakmai kvalitásokkal rendelkező kolléganő tűnik fel. Sokkal inkább az a fontos, hogy milyen kitartó, munkabírású a borász, mint hogy szoknyát vagy nadrágot visel. A családunk nagyon régóta szőlészettel foglalkozik, és az asszonyok, a nagymamák és a lányok mindig ugyanúgy ott voltak a tőkék között, amikor kellett, fontos részei sikereinknek a mai napig! Feleségem, a pincészet háziasszonyaként sokat segít az értékesítésben azzal, hogy nagyon jó hangulatú, szakszerűséget nem nélkülöző, anekdotázó borbemutatókat tart a Borháló szaküzleteiben. Az ország szinte minden táján és Budapest több kerületében is sok helyen járt már, hogy bemutassa, hol is születnek ezek a finom, zamatos borok.
Ha lánya születik, belőle is borászt faragott volna?
Font Sándor: Nincs ugyan lányom, de van két menyem, akikre lányaimként tekintek. Egyikük sem kapcsolódik a borászathoz, de ők is szívesen segítenek, lányunokám pedig olyan szakértelemmel viszonyul a szőlőhöz és a borhoz, hogy öröm nézni.

Hogy oltotta be a szőlő szeretetével a fiait?
Font Sándor: Úgy nőtt bele az egészbe, mint a szőlőgyökér a kunsági talajba. Kicsi korától kint volt mindkét fiam a szőlőben (az ifjabbik Sándor az értékesítésért felelős a pincészetben - a szerk.), vérükké, lételemükké vált ez a világ, nem nagyon kellett terelgetnem őket.
Mennyire hasonlít a férfias gyermekneveléshez a szőlő metszése, az éves nevelési ciklus során meghozandó döntések?
Font Sándor: A mezőgazdasági munka mindig komoly próbatételt jelent. Ahogy az előbb említettem, egyre több a kiváló női kolléga, de maga a folyamat, a munkák tervezése, véghez vitele szerintem még mindig férfias jellegű. Annak ellenére, hogy ha egy nő ezt látja gyerekkorától, ez a minta számára, akkor abszolút odaérhet a csúcsra.
Előfordul szakmai vita a munka során apa és fia között?
Font Sándor: Csak ismételni tudom önmagam, vérükké vált a borászat a fiúknak. Alig várták kisgyerekként, hogy beülhessenek a traktorba, hogy menjünk a szőlőbe. Fiatal felnőttként volt olyan, hogy szüret után éjjel is kint voltak a pincében, ki kellett utánuk mennem, hogy nem kellene-e már lefeküdniük. 2003-tól hajtottunk végre egy komolyabb technológiai váltást, ami jórészt Gábornak köszönhető. Hagytam kibontakozni, a szakmai elismerések és a fogyasztói visszajelzések pedig egyértelműen azt igazolták, hogy jó döntéseket hozott, sikeresek a boraink. A lényeg, hogy mindent meg tudunk beszélni, szinte együtt rezgünk, nincsenek komoly szakmai viták.
Font Gábor: Nyilvánvalóan más generáció vagyok, mint édesapám, más az érdeklődési, ismeretségi kör. A munka technológiai részéért én felelek, ő pedig a hagyományt, a tradíciót, a régi tudást adja, és ez szépen kiegészíti egymást, jó együtt dolgozni.

Miben fedezhetők fel a generációs különbségek a borászkodásban manapság?
Font Sándor: Biztosan vannak olyan pincészetek, akik nem kísérik úgy figyelemmel a hazai és a nemzetközi trendeket, nem járnak el túl gyakran fesztiválokra, borversenyekre. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy (csúnya szóval) lemaradnak kicsit, nem fogadják el az új technológiák adta lehetőségeket, és itt bizony el lehet menni egy rossz irányba. A többség véleményem szerint azonban felveszi a ritmust.
Font Gábor: A reduktív technológia elterjedése nyilván egy ilyen generációs határt jelent, de csak olyan értelemben, hogy a szüleim generációja korábban nem ismerte ezt a módszert. Ugyanakkor úgy látom, hogy minden különösebb zökkenő nélkül elfogadták, sikerrel alkalmazza a nálam idősebb generáció is ezeket a módszereket. A borászat is mindig változik és megújul, ezekre figyelemmel kell lenni, függetlenül attól, hogy fiatalabb vagy idősebb az ember.
Van-e ma még olyan polcokon, hogy klasszikus és modern bor, vagy már csak modern van?
Font Sándor: Mindkettő létezik, egyértelműen.
Mi is készítünk időnként tölgyfahordós érlelésű ezerjó válogatást, ami egy tradicionálisabb termék. Tetszik a vevőknek, mivel van benne valami régi, hagyományos jelleg, egy kis plusz izgalom. A gyümölcsös, reduktív borainkra persze sokkal nagyobb a kereslet, meggyőződésem, hogy az Alföld ebben nagyhatalom lehet. Minkét típusnak megvan a maga helye és közönsége.
Van-e különbség férfi és nő között abban, ahogy a bor "mögé néznek" ízleléskor, baráti borozgatásánál, a bor-filozofiában?
Font Gábor: Sok nőnél megfigyelhető, hogy kiválóan kóstolja a borokat. Van valami különleges képességük arra, hogy ösztönösen ráéreznek ízekre, zamatokra, különösen a könnyedebb, illatosabb boroknál.
Változott a borkóstolás, a borfogyasztás kultúrája itthon?
Font Sándor: Ahonnan elindult a folyamat, ahhoz képest óriásit lépett előre a fogyasztói társadalom. Jó az irány, ezen az úton kell továbbmenni. Rengeteg a fiatal a fesztiválokon, és ami még fontosabb értenek a borokhoz.
Font Gábor: Sokkal nyitottabb az átlagember a folyamat egészére, hogy hogyan szedik, hogyan préselik a szőlőt, milyen tartályba kerül a bor, milyen a készítés eljárása. Nyilván a könnyen hozzáférhető információk, az internet nagy segítséget jelent abban, hogy jelentős alapképzettsége van a fogyasztóknak. Végigjárják a borvidékeket, és néha olyan kérdésekkel fordulnak hozzám, hogy szakmabéliek között is megállná a helyét.

Van-e férfias és nőies jellegű bor?
Font Gábor: Ez nem is lehet kérdés. Elég megfigyelni egy borfesztiválon, hogy mennyire más borokat kérnek a hölgyek, mint a férfiak. A könnyebb, illatos bor a favorit a gyengébbik nemnél, de természetesen mindig vannak kivételek mindkét oldalon.
Ugyanúgy bánik egy férfias és egy nőiesebb borral?
Font Gábor: Nem érzek különbséget abban, hogy hogyan viszonyulnék a fajtákhoz, már csak azért sem, mert kifejezetten szeretem a könnyű, zamatos borokat. Az első alkotásom egy irsai olivér volt 2001-ben, amellyel az volt a célom, hogy bebizonyítsam, hogy sokkal lágyabbak, illatosabbak, zamatosabbak az alföldi borok. Az Irsai azóta is közel áll a szívemhez, egy kicsit a kedvenc fajtámnak tekintem, de nagyon szeretem a Kövidinkát is, ami szintén ebbe a körbe illik.
Büszke vagyok ezekre a borokra, mert tényleg a Kunság és az Alföld páratlan különlegességét őrzik önmagukban, a szelíd fűszerességet, és az egészen egyedi illat és íz világot. Azt hiszem nem véletlen, hogy az utóbbi években ilyen szép sikereket értünk el velük.
Az alábbi borokat érdemes kóstolóra venni!
Font Gábor Cserszegi Fűszeres 3L (2014) Cserszegi Fűszeres száraz fehér |
2670 Ft (890 Ft/liter) |
Font Gábor Irsai Olivér 2L (2014) Irsai Olivér száraz fehér |
1560 Ft (780 Ft/liter) |
Font Gábor Kékfrankos Rosé 3L (2014) Kékfrankos rozé |
2880 Ft (960 Ft/liter) |
![]() Ezerjó-Cserszegi Fűszeres-Kunleány száraz fehér |
1160 Ft (580 Ft/lite |
Font Cserszegi Fűszeres 0.75L (2014) Cserszegi Fűszeres száraz fehér |
1190 Ft/palack (1586.67 Ft/liter) |
Font Ezerjó Selection 0.75L (2009) Ezerjó száraz fehér |
1860 Ft/palack (2480 Ft/liter) |
Font Irsai Olivér 0.75L (2014) Irsai Olivér száraz fehér |
1340 Ft/palack (1786.67 Ft/liter) |
Font Kékfrankos 0.75L (2013) Kékfrankos száraz vörös |
1440 Ft/palack (1920 Ft/liter) |
Font Kékfrankos Barrique 0.75L (2013) Kékfrankos száraz vörös |
1860 Ft/palack (2480 Ft/liter) |
Font Kékfrankos Félédes 0.75L Kékfrankos félédes vörös |
840 Ft/palack (1120 Ft/liter) |
Font Kékfrankos Rosé 0.75L (2014) Kékfrankos rozé |
1340 Ft/palack (1786.67 Ft/liter) |
Font Kövidinka 0.75L (2013) Kövidinka száraz fehér |
1100 Ft/palack (1466.67 Ft/liter) |
Font Tied Cuvée 0.75L (2013) Ezerjó-Cserszegi Fűszeres-Kunleány száraz fehér |
780 Ft/palack (1040 Ft/liter) |